2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutattuk be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet azóta is, a kirohanás napjához, szeptember 7.-hez közeli hétvégén, minden évben sikerül műsorra tűznünk.

Egy tévesen értelmezhető irányító tábla miatt mindenki Itt keresi a közjegyzőt. Pedig Ő nem Itt van, hanem Ott. Időnként Amott. De Ők, akik Itt, vagy Ott keresik, természetesen azt hiszik, hogy az Itt található Ő, az az Ő, akit Ők keresnek, s lassan Ő, aki Itt van, már maga is kételkedik abban, hogy Ő, csakugyan Ő-e. Mint ahogy abban is kételkedni kezd, hogy Itt jó helyen van-e, és nem kéne neki is Amott lennie.

A “Gyertyafény keringő” az 1920-as évek egyik legkedveltebb slágere volt, amely ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, hogy elinduljon világhódító útjára. Bejárta Európát, majd áthajózott a tengerentúlra, hogy meghódítsa Amerikát.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A 60-as, 70-es, 80-as éveket elmesélő, eléneklő korrajz, ma már történelem. Sok tehetséges zenészt tett tönkre a kultúr-diktatúra akkoriban. S amíg egy bizonyos színvonal fölött mégis eljuthatott néhány szerzemény a közönséghez, ma tulajdonképp bármi véleményformáló lehet, hiszen csak pénz kérdése.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

Szerelem és politika: az élet két fontos mozgatórugója, így a művészet kimeríthetetlen ihletforrása is. Moravetz Levente íróként szenvedélyesen kutatja a magyar történelem sorsfordulóit és karizmatikus egyéniségeinek életét, akiket kellő tisztelettel emel történelmi színműveinek főszereplőivé, méghozzá hús-vér emberként, szeretettel és sok humorral megjelenítve őket.

A “Gyertyafény keringő” az 1920-as évek egyik legkedveltebb slágere volt, amely ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, hogy elinduljon világhódító útjára. Bejárta Európát, majd áthajózott a tengerentúlra, hogy meghódítsa Amerikát.

Egy tévesen értelmezhető irányító tábla miatt mindenki Itt keresi a közjegyzőt. Pedig Ő nem Itt van, hanem Ott. Időnként Amott. De Ők, akik Itt, vagy Ott keresik, természetesen azt hiszik, hogy az Itt található Ő, az az Ő, akit Ők keresnek, s lassan Ő, aki Itt van, már maga is kételkedik abban, hogy Ő, csakugyan Ő-e. Mint ahogy abban is kételkedni kezd, hogy Itt jó helyen van-e, és nem kéne neki is Amott lennie.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A 60-as, 70-es, 80-as éveket elmesélő, eléneklő korrajz, ma már történelem. Sok tehetséges zenészt tett tönkre a kultúr-diktatúra akkoriban. S amíg egy bizonyos színvonal fölött mégis eljuthatott néhány szerzemény a közönséghez, ma tulajdonképp bármi véleményformáló lehet, hiszen csak pénz kérdése.

Szerelem és politika: az élet két fontos mozgatórugója, így a művészet kimeríthetetlen ihletforrása is. Moravetz Levente íróként szenvedélyesen kutatja a magyar történelem sorsfordulóit és karizmatikus egyéniségeinek életét, akiket kellő tisztelettel emel történelmi színműveinek főszereplőivé, méghozzá hús-vér emberként, szeretettel és sok humorral megjelenítve őket.