A “Gyertyafény keringő” az 1920-as évek egyik legkedveltebb slágere volt, amely ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, hogy elinduljon világhódító útjára. Bejárta Európát, majd áthajózott a tengerentúlra, hogy meghódítsa Amerikát.

Ha lúd, legyen…
…legyen kövér. A kifejezés alapja a hagyományos háztáji gazdálkodás: ha az ember már kiszemel egy ludat étkezésre, az legyen jó húsos és kövér, hogy érdemes legyen vele dolgozni, és bőséges lakoma kerekedjen belőle.

Egy tévesen értelmezhető irányító tábla miatt mindenki Itt keresi a közjegyzőt. Pedig Ő nem Itt van, hanem Ott. Időnként Amott. De Ők, akik Itt, vagy Ott keresik, természetesen azt hiszik, hogy az Itt található Ő, az az Ő, akit Ők keresnek, s lassan Ő, aki Itt van, már maga is kételkedik abban, hogy Ő, csakugyan Ő-e. Mint ahogy abban is kételkedni kezd, hogy Itt jó helyen van-e, és nem kéne neki is Amott lennie.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A 60-as, 70-es, 80-as éveket elmesélő, eléneklő korrajz, ma már történelem. Sok tehetséges zenészt tett tönkre a kultúr-diktatúra akkoriban. S amíg egy bizonyos színvonal fölött mégis eljuthatott néhány szerzemény a közönséghez, ma tulajdonképp bármi véleményformáló lehet, hiszen csak pénz kérdése.

Shakespeare Tévedések vígjátékának mai változata. Adottak az elcserélt ikrek, akik egy toronyházba kerülnek, és óhatatlanul összetévesztik őket. Adott a középkorú házaspár, akik arra készülnek, hogy megcsalják egymást, akár egy liftben is.

Szerelem és politika: az élet két fontos mozgatórugója, így a művészet kimeríthetetlen ihletforrása is. Moravetz Levente íróként szenvedélyesen kutatja a magyar történelem sorsfordulóit és karizmatikus egyéniségeinek életét, akiket kellő tisztelettel emel történelmi színműveinek főszereplőivé, méghozzá hús-vér emberként, szeretettel és sok humorral megjelenítve őket.

A “Gyertyafény keringő” az 1920-as évek egyik legkedveltebb slágere volt, amely ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, hogy elinduljon világhódító útjára. Bejárta Európát, majd áthajózott a tengerentúlra, hogy meghódítsa Amerikát.

Ha lúd, legyen…
…legyen kövér. A kifejezés alapja a hagyományos háztáji gazdálkodás: ha az ember már kiszemel egy ludat étkezésre, az legyen jó húsos és kövér, hogy érdemes legyen vele dolgozni, és bőséges lakoma kerekedjen belőle.

Egy tévesen értelmezhető irányító tábla miatt mindenki Itt keresi a közjegyzőt. Pedig Ő nem Itt van, hanem Ott. Időnként Amott. De Ők, akik Itt, vagy Ott keresik, természetesen azt hiszik, hogy az Itt található Ő, az az Ő, akit Ők keresnek, s lassan Ő, aki Itt van, már maga is kételkedik abban, hogy Ő, csakugyan Ő-e. Mint ahogy abban is kételkedni kezd, hogy Itt jó helyen van-e, és nem kéne neki is Amott lennie.

Ha lúd, legyen…
…legyen kövér. A kifejezés alapja a hagyományos háztáji gazdálkodás: ha az ember már kiszemel egy ludat étkezésre, az legyen jó húsos és kövér, hogy érdemes legyen vele dolgozni, és bőséges lakoma kerekedjen belőle.

A “Gyertyafény keringő” az 1920-as évek egyik legkedveltebb slágere volt, amely ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, hogy elinduljon világhódító útjára. Bejárta Európát, majd áthajózott a tengerentúlra, hogy meghódítsa Amerikát.

A történet egy festőről szól, akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

Mi történik, ha egy színháznak néhány óra alatt kell bebizonyítania, hogy valóban színház? Kellene egy primadonna, egy bonviván, egy szubrett, egy táncoskomikus – és lehetőleg egy olyan előadás, amelyben senki sem veszi észre, hogy szinte semmi sincs készen.

A Nemzetébresztő – a legnagyobb magyar egy szenvedélyes, megrendítő és mai történet arról az emberről, aki nemcsak a hazáját akarta felrázni, hanem önmagát is. Széchenyi István alakja ebben az előadásban nem történelmi távolság, hanem hús-vér ember: vívódó, bátor, esendő és mégis felemelő. A darab hív, hogy újra ránézzünk arra, mit jelent magyarnak lenni – és mit jelent/jelentene, tenni érte.

A Fekete vőlegények musical a magyar történelem egyik legfájdalmasabb, mégis legszebb fejezetébe vezet minket. A színpadon király és királyné, hadvezérek és főurak küzdenek nemcsak egymással, hanem a saját félelmeikkel is. II. Lajos és Mária királyné törékeny, egymást marcangoló, szerelmes emberi pillanatai; Tomori Pál tisztánlátó, mégis magányos küzdelme; Cibak Imre alvezér indulatai; Szapolyai János hatalmi játszmái — mind-mind egyetlen kérdés köré fonódnak: megmenthető-e az ország, ha a vezetők nem tudnak együtt dönteni?