A 60-as, 70-es, 80-as éveket elmesélő, eléneklő korrajz, ma már történelem. Sok tehetséges zenészt tett tönkre a kultúr-diktatúra akkoriban. S amíg egy bizonyos színvonal fölött mégis eljuthatott néhány szerzemény a közönséghez, ma tulajdonképp bármi véleményformáló lehet, hiszen csak pénz kérdése.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A “Gyertyafény keringő” az 1920-as évek egyik legkedveltebb slágere volt, amely ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, hogy elinduljon világhódító útjára. Bejárta Európát, majd áthajózott a tengerentúlra, hogy meghódítsa Amerikát.

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

Szerelem és politika: az élet két fontos mozgatórugója, így a művészet kimeríthetetlen ihletforrása is. Moravetz Levente íróként szenvedélyesen kutatja a magyar történelem sorsfordulóit és karizmatikus egyéniségeinek életét, akiket kellő tisztelettel emel történelmi színműveinek főszereplőivé, méghozzá hús-vér emberként, szeretettel és sok humorral megjelenítve őket.

Valahol a Mátra alján lakik nénje. (Mint a mesében.) Szépen, lassan telnek napjai. (Mint a mesében.) Nyugdíjazása után azonban úgy dönt, nem engedi, hogy leírják. (Mint a mesében.) Ezért megalapítja a Csöpike Csibéi Betéti Társaságot – rövidítve Csöcsi Bt.-t – melynek fő profilja…. (… és ez innentől már nem mese :-)).

A történet egy festőről szól, (Sövegjártó Áron) akinek elviselhetetlen természete minden családtagját, és ismerősét az őrületbe kerget. Első felesége tengerbe veszett, a második felesége haditudósítóként tűnt el valahol Afganisztánban, s mivel holttá nyilvánították, így harmadszor is megnősült.

A „Csodaszarvas”, a honfoglalás előtti időkbe kalauzolja el nézőit. Igazi, látványos, családi lovas-musicalt tervezünk, mely történelmünk kezdeti, eddig csak „regélt” időszakában játszódik. Arany János “Buda halála” című műve nyomdokán, egy olyan világot tárunk nézőink elé, melyben egyformán megtalálja majd örömét minden korosztály.

A Nemzetébresztő – a legnagyobb magyar egy szenvedélyes, megrendítő és mai történet arról az emberről, aki nemcsak a hazáját akarta felrázni, hanem önmagát is. Széchenyi István alakja ebben az előadásban nem történelmi távolság, hanem hús-vér ember: vívódó, bátor, esendő és mégis felemelő. A darab hív, hogy újra ránézzünk arra, mit jelent magyarnak lenni – és mit jelent/jelentene, tenni érte.